Sokszor beszélünk a mozgásról, az edzésekről, ki mennyit futott, mekkora súlyt emelt, mely területekre dolgozott, viszont keveset hallunk a nyújtásról. Ez nem jelenti azt, hogy sokan nem csinálják, csak talán nem említik meg, hogy a torna végén elvégezték, pedig fontos lenne.
Először is fontosnak tartom megemlíteni a helyes testedzés sorrendjét. Kezdünk egy bemelegítéssel, majd jöhet az izommunka a végén levezetés és csak utána a nyújtás. Ezek fontos dolgok a sorrend is az. Nem lehet elkezdeni edzeni bemelegítés nélkül, és nem szabadna abba hagyni az edzést levezetés, nyújtás nélkül.
A nyújtásnak több formája van, de én most arról fogok írni, amit én csinálok rendszeresen.
Létezik aktív és passzív nyújtás, nálam a passzív a nyerő és azon belül is a statikus nyújtás. Bár olvastam olyat is, hogy külön kell beszélni a statikus nyújtásról és a passzív nyújtásról mivel a kettő között van kis különbség. Ilyen szinten sajnos még nem értek a dolgokhoz, úgyhogy egyelőre megelégszem azzal, hogy statikusan nyújtok.
Régen láttam apukámat, ahogy bemelegített futás előtt, jó gyors törzsfordítások, karkörzés, lábhoz hajolgatás, volt minden, csodálom, hogy nem sérült le, hiszen most már bizonyítottan, ezzel a technikával a legegyszerűbb lesérülni, ezért ezt maximum akkor érdemes végezni mikor már jól bemelegedtünk. Ma már egyébként Ő is a statikus nyújtást részesíti előnyben.
Ez a legelterjedtebb nyújtó típus, gondolom ismerős lesz. Ez a folyamat lassú. Lassan megnyújtjuk az izmot, igazából a végsőkig kell nyújtani, majd megtartod ezt az állapotot. Na de hogy meddig? Erről rengeteg vita alakult ki, sok-sok kutatás folyt ez ügyben, ami szerintem a legjobb az a 15-30 mp.
Miért fontos a nyújtás?
- megtartsuk a hajlékonyságunkat
- csökkentsük a sérüléseket, izomlázat
- segít a tömegnövelésben
Érdekes dolog, hogy mikor nagyobb súlyokkal edzünk, bedurrannak az izmaink. Milyen jól is néz ki mikor edzés végén látszik, hogy olyan, mintha nőtt volna a bicepszünk. Sokaknak ez tetszik, és nem nyújtanak, mivel a nyújtás hatására az izom igyekszik vissza rendeződni, ezáltal újra olyan lesz, mint edzés előtt, legalábbis éppen akkor igen. Viszont ez kell ahhoz, hogy tudjon fejlődni az izom, és ne legyen izomláz, illetve megmaradjon a rugalmasság. Rengeteg „felpumpált” testépítőt látni, akik olyan merevek és látszik rajtuk, hogy nem nyújtanak. Az okosak persze tudják nagyon jól, hogy hosszú távon ez az ideális és hasznos izmaik számára. Ezért is nem igaz a mondás, hogy a kigyúrt emberek nem hajlékonyak…akik ésszel csinálják ők igenis azok, akár még spárgába is simán lemennek.:)
Ami még egy érdekes dolog, hogy sokan akkor kezdenek el nyújtani, ha már fáj valamijük. Elég könnyen találhatunk magunkon megrövidült izmot, főleg ha eddig nem nagyon nyújtottunk. Ilyenkor a nyújtás segít, de nem biztos, hogy ez a teljes megoldás. Meg kell, hogy álljunk egy pillanatra, és meg kel vizsgálnunk a testünket, hiszen izom rövidülést az is okozhat, hogy az egyik izmunk gyenge és ilyenkor a vele ellentétes izmok próbálnak alkalmazkodni az állapothoz és az egyensúly megtartása érdekében merevebbek lesznek. Ez ellen pedig úgy tehetünk, hogy fejlesztjük a gyengébb izomzatunkat. Ez és a nyújtás kettőssége biztos siker.
Mikor a gerinc tornámat tanultam, vagyis azt, hogy a gerinc melletti izmokat erősítsem akkor tanultam meg azt is, hogy ez nem elég, ezzel párhuzamosan a has izomzatát is fejlesztenem kellett, hogy a tartás, a megfelelő egyensúly megmaradjon.
Azt hiszem, ha van időnk arra, hogy elmenjünk kondi terembe, vagy otthon szakítsunk 1 órát az edzésre akkor igazán nem szabad sajnálni az időt a levezetésre és a nyújtásra. Sokkal, de sokkal szebb lesz az izom látványa is amellett, hogy rugalmasak, hajlékonyak maradunk és megelőzzük a sérüléseket, túlzott izomlázat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése