Érdekes téma, és fontos tisztázni, hogy mi is ez. Általában ha ezt a 2 szót halljuk rögtön a táplálkozásra és a mozgásra gondolunk, pedig ennél jóval többről van szó. Nem elég minden nap mozogni és sok salátát enni, figyelni kínosan a részletekre az életünkben.
El kell érni az egyensúlyt, ez pedig nem más mint a szellem, a lélek és a test egészsége. Tehát nem elég arról beszélni, hogy együnk jól és mozogjunk sokat. Sokan ezért buknak el állandóan a diétákban mert nincs meg a kellő egyensúly, ezért könnyen meginognak és elcsúsznak.
Érdekes téma, érdemes róla sokat olvasni. Legutóbbi könyv amit olvastam a Töréspont volt, ami arról szólt hogy egy-egy kudarc után hogyan is álljunk talpra, hogyan használjuk ki a lehetőséget és az akadályokat hogyan törjük át. A másik könyv amit nemrég olvastam az Érzelmi intelligencia sikerkalauz volt. Nagyon jó könyvek, és ahogy olvassa az ember rájön, hogy milyen pofon egyszerű is ez, aztán mikor ott áll a probléma előtt amit szeretne leküzdeni elfelejti amit olvasott és meginog...
Nem elég azt mondanunk, hogy akkor holnaptól egészségesen élek, ez egy hosszú folyamat. Ha csak a saját példámat nézem a táplálkozás terén, mennyi mindenen változtattam 2 év alatt, apránként, hiszen nem lehet egyszerre mindenen...de apró lépésekkel haladhatunk előre.
Hosszú folyamat aminek első lépésként a fejben kell eldőlnie, addig nem sikerülhet, amíg nem tesszük rendbe a dolgokat a fejünkben addig nem tudjuk elérni a kitűzött célt, amíg nincs egy konkrét döntés, és nem párosul mellé az akaraterő, a kitartás addig könnyebben inog meg az ember. Ha koncentrálva, csőlátással csak a célt nézzük és haladunk felé akkor is folyamatosan akadályok gördülnek elénk, és esetleg elbukunk, elcsábulunk, elvérzünk, de tudjuk, hogy felállunk és megyünk tovább....persze ezzel nem azt mondom hogy minden egyes akadálynál el kell bukni aztán felállni....meg kell próbálni áttörni rajta és így leszünk egyre erősebbek.
Fontos az önismeret, a gondolkodás az érzelmek...
Itt vagyok én, maradjunk a táplálkozásnál, tudom magamról , hogy ha éhes vagyok kezdek ideges lenni, ha nagyon éhes vagyok, akkor úgy tudok viselkedni mint egy idegbeteg, hisztis leszek, vitatkozom, hirtelen a lehető legcsúnyábbnak látom az egész világot... most pedig az is párosul mellé, hogy még idegesebb leszek ha nem találok számomra megfelelő táplálékot és persze akkor ezért mindenki hibás, főleg az ország, hogy nem teremti meg a feltételeket, hogy én tudjak enni:D...ez ellen úgy tudok tenni, ha eszem rendszeresen, nem hagyom hogy nagyon éhes legyek...ez a könnyebbik mód...viszont ha már utolért a baj, nagyon éhes vagyok és emiatt ideges akkor vagy azt csinálom hogy gyorsan eszem valamit amit épp találok...ez nem jó megoldás, mert akkor meg azért vagyok mérges, hogy miért azt ettem amit....szóval ez számításba sem jöhet ....vagy amíg nem jutok megfelelő táplálékhoz csillapítom a bennem felgyülemlett feszültséget...na ez a nehéz...
Furcsa, egyetlen kis semmiség, miért is kellene hisztisnek lennem azért, mert éhes vagyok???Hogyan is tudnám ezt kezelni??? Mostanában ezt igyekszem eszembe juttatni, és kezelni a dolgokat....természetesen még mindig inkább nem sikerül mint igen:) de teszek érte és ez a fontos.
Sőt ha jobban megnézem már elég sokat el is értem ilyen téren, hiszen kontrollálom magam és nem eszem meg akármit...
Nagyon sok mindenben kell változnom, hogy végre azt mondhassam, igen egészséges vagyok, mind testileg, lelkileg, és érzelmileg....
A probléma általában az, hogy nehezen vesszük észre mi is az amin változtatni kellene, sokszor kifogásokat gyártunk, hogy mit miért nem tudunk megvalósítani, sokszor még azt is tudjuk, hogy tényleg csak magunkat nyugtatjuk, hogy miért nem tudjuk megcsinálni azt amit amúgy szeretnénk és mégsem teszünk ellene, mert olykor könnyebb a komfort zónában maradni mint egy-egy kényelmetlenség elviselni...
Azt pedig, hogy milyen fontos az egészség sokszor csak akkor vesszük észre amikor már nincs!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése